Ha permetezés után esett az eső
A Missouri Egyetem növényvédelmi összefoglalója az esőállóságot a készítmény csapadék vagy öntözés utáni hatásosságaként magyarázza. A lemosódást befolyásolja az alkalmazás és a csapadék között eltelt idő, az eső mennyisége és tartama, valamint a készítmény összetétele és formulációja. A korán érkező csapadék a kezelt növényfelületről hígíthatja vagy eltávolíthatja a kijuttatott anyagot. Ez agronómiai háttérmagyarázat, magyarországi termékengedélyt nem helyettesít.
A saját feljegyzésében ezért ne egy általános „elmosta az eső” megjegyzéssel zárja le az eseményt. Írja fel a kezelés helyét, kezdetét és végét, majd külön az eső kezdetét, tartamát és a rendelkezésre álló csapadékadat forrását. A permetezés és a zivatar időpontját ugyanahhoz a naphoz, helyhez és időzónához rendelje. Ha csak a munkavégző visszaemlékezése áll rendelkezésre, azt megfigyelési jegyzetként jelölje.
A kezelés után kialakult helyzetről a termék pontos nevével, azonosítójával és a körülmények időrendjével kérjen szakmai értékelést. Az újabb kijuttatásról szóló döntéshez a konkrét alkalmazás engedélyét és az addig elvégzett kezeléseket együtt rendezze. A nyilvántartásba az eredeti munkavégzés tényleges adata kerüljön, az utólagos időjárási esemény pedig ahhoz kapcsolódó feljegyzés legyen.
Miért nem használható minden szerhez azonos esőmentes idő?
A termék esőállóságát a formuláció és a kémiai tulajdonságok is befolyásolják. A Missouri Egyetem szerint az időzítés és a csapadék jellemzői mellett ezek is számítanak; a növényi szövetbe jutás és a felületen maradó anyag eltérő helyzetet jelenthet. A cikk szemlélteti az eltéréseket, de az ott felsorolt külföldi termékek és időértékek nem alkotnak magyarországi alkalmazási utasítást.
Az esőállóságra vonatkozó kérdéshez a saját készítmény aktuális engedélyokiratát és módosításait használja. A Nébih adatbázisa a törzskönyvet tájékoztató jellegűnek nevezi, és a hatályos okiratra irányít. A magyar növényvédelmi rendelet az engedély és a címke előírásainak betartásához köti a felhasználást.
Ezért ne használjon a teljes gazdaságra egyetlen, terméknév nélkül felírt esőmentes óraszámot. A saját táblázatában a terméket és a felhasználási célt azonosítsa. Ha az okiratban az Ön kérdéséhez nem talál egyértelmű információt, a pontos dokumentummal és az esemény időrendjével kérjen termékspecifikus tájékoztatást. Egy másik hatóanyagra vagy korábbi formulációra vonatkozó tapasztalatot külön kezeljen.
Ha eső után szeretne permetezni
A következő munkához rögzítse, milyen állapotban találta a növényzetet. A HungaroMet szerint a levél nedvessége csapadékból, öntözésből, harmatból és ködből is származhat. A levélfelület alakja és nagysága, a növényfaj, fenológiai fázis, állománysűrűség, magasság és termesztéstechnika befolyásolja a nedvesség alakulását. A közeli út felszáradása ezért a növényfelület saját megfigyelését nem adja meg.
Járja be az érintett kezelési helyet, és készítsen leírást arról, mit látott a lombon és a területen. A megfigyelést kapcsolja a kultúrához és a munka tervezett időpontjához. A felhasználási feltételt az adott termék okiratából olvassa hozzá. A szeles, csapadékos vagy nehezen megközelíthető helyzetet a munkaszervezési lapján külön okként jelölheti az ütemezés módosításához.
A növényvédelmi előkészítés során a megfigyelés, a termékadat és az alkalmazás körülménye összetartozik. A szőlő permetezési naptár útmutatója megmutatja, hogyan rendezhető időrendbe a fenológia és a megyei felhívás. Más kultúránál ugyanezt az adatkapcsolatot a saját terület megfigyeléseivel töltse meg, és a növényvédelmi döntést a konkrét helyzethez rendelje.
HungaroMet: csapadék és levélnedvesség olvasása
A HungaroMet levélnedvesség-oldala a növényvédelmi munkák időjárási tájékozódási pontja. A szolgáltató módszertani ismertetője a már lezajlott időjárásból számított becslést és az előrejelzésből számított várható nedvességet külön magyarázza. A térképes adatot ezért az időszak megnevezésével együtt olvassa le.
A vizes levél időtartamának becslése a hulló csapadék és a párolgás egyenlegéből indul. A módszertani leírás szerint ezek számított, becsült értékek, nem közvetlen levélnedvesség-mérések. A szolgáltató a lágyszárú és a fásszárú kultúrákra külön számol. A csapadékból eredő vizeslevél-térkép nem jeleníti meg a harmatos levél eseteit.
Az adat forrását és időszakát másolja a saját időjárási jegyzetbe, a helyszíni tapasztalatot pedig mellé írja. Így a későbbi értékelésnél látszik, melyik adat modellből származott és melyik volt személyes észlelés. A hiányzó helyszíni mérést ne nevezze utólag megmért csapadéknak. A forrás és a megfigyelés megkülönböztetése különösen hasznos, ha a kezelési terület több, eltérően nedves részre tagolódik.
Kezelési esemény és eső: saját feljegyzési lap
Az alábbi mezők szervezési javaslatok a szakmai egyeztetéshez. A magyar permetezési napló jogszabályi alapadatait a rendelet külön sorolja fel; az időjárási jegyzet ehhez kapcsolható háttérdokumentum.
| Feljegyzés | Mit pontosítson? | Honnan származzon? |
|---|---|---|
| Eredeti kijuttatás | Termelő, terület, kultúra, kezdet és befejezés | A munkavégzés feljegyzéséből |
| Készítmény | Teljes név, engedélyszám, tényleges mennyiség | Csomagolásból, okiratból és kezelési adatból |
| Csapadék kezdete | Mikor érkezett a kezelt helyhez? | Helyszíni észlelésből vagy megnevezett adatforrásból |
| Csapadék jellege | Mennyiség, tartam, szakaszosság a rendelkezésre álló adatok szerint | Saját mérésből vagy megjelölt időjárási forrásból |
| Lombállapot | Mely részt mikor figyelte meg? | Bejárási jegyzetből |
| Utólagos értékelés | Ki, mikor, milyen irat alapján értékelte a helyzetet? | Szakmai egyeztetés feljegyzéséből |
A lapot az eredeti kezelési sorhoz kapcsolja. A saját jegyzékben használjon közös helynevet, hogy az időjárási adat ne egy másik táblára kerüljön. Ha a gépkezelő és az adatbevitelt végző személy különbözik, a két munkafázis átadásakor egyeztessék az időpontokat. A permetezési napló kitöltése a kötelező adatmezők rendezését részletezi.
Megszakított munka és részterület
Ha az eső miatt a munka félbeszakadt, a feljegyzésben különítse el az addig kezelt és a még kezeletlen részt. Ne az eredeti terv teljes területét másolja automatikusan a befejezett kezelés mellé. A magyar rendelet a kezelés tényleges helyét, területét vagy térfogatát, idejét, a szer mennyiségét és a permetlevet külön kezeli.
Az átadási jegyzetben nevezze meg a befejezés helyét olyan módon, hogy a következő munkavégző azonosítani tudja. A tervhez készített összes mennyiséget a már felhasznált mennyiségtől külön tartsa. A folytatáshoz a hátralévő kiterjedéssel készítsen új számolást; ebben a permetlé kalkulátor segíthet. A számítás bemenete a ténylegesen hátralévő feladat legyen.
A munkafolyamat változásának okát írja le saját szavaival. A „szünetelt” megjegyzés mellé kerüljön a hely, az időpont és az érintett művelet. A következő kezelés előkészítésekor az okirat szerinti alkalmazási feltételt az aktuális helyzethez rendelje. Az időjárási megszakítás feljegyzése nem írja át a korábbi tényleges kijuttatás dátumát.
Az ismételt kezelés egyeztetéséhez szükséges kérdések
Az egyeztetéshez készítse elő, milyen károsító ellen, milyen kultúrán és melyik termékkel dolgozott. Mutassa meg az elolvasott engedélyokiratot, a kijuttatás és a csapadék időrendjét, valamint az addigi kezelési sort. A termék név szerinti azonosításához a Nébih adatbázis útmutatója használható. A keresőből a módosítások is elérhetők.
A szakmai válasz feljegyzésében tüntesse fel az értékelés időpontját és az érintett helyet. Ha új munkavégzés történik, annak önálló tényleges adatait rögzítse. Ha megfigyelést vagy további egyeztetést választanak, azt a saját szervezési jegyzetében rendezze. Az időjárás hatásának megítélését ne egy korábbi kezelési sor nevének vagy dózisának átírásával próbálja dokumentálni.
A betakarítás előtti várakozási időnél a konkrét alkalmazás előírását és a tényleges kezelés időpontját együtt tartsa kéznél. A permetezési naplóban a rendelet az élelmezés-egészségügyi várakozási időt és a betakarítás időpontját is felsorolja. Új kezelés feljegyzésekor ezekhez is a megfelelő eseményadatot rendezze.
Napi rögzítés és későbbi visszakeresés
A magyar rendelet szerint a növényvédő szeres kezelést a munkavégzést követő 24 órán belül fel kell tüntetni a nyilvántartásban. Az időjárás későbbi értékelése és az éves elektronikus feltöltés külön feladat. Az első bejegyzést az eredeti művelet alapján készítse el; az utólag megismert körülményt ahhoz kapcsolódó saját feljegyzéssel tegye visszakereshetővé.
A terepi nap végén rendezze össze az eltérő forrásokat: gépkezelői munkalap, időjárási adat, lombmegfigyelés és szakmai egyeztetés. A dokumentumok neve tartalmazza a saját helyazonosítót és a kezelési napot. Így a következő heti ellenőrzéskor is visszaolvasható, melyik eső melyik munkához kapcsolódott, és milyen adatokból született a későbbi döntés.
A hatósági adatbevitelhez az e-permetezési napló útmutatóját kövesse, a napi és éves adminisztráció sorrendjét pedig a határidőkalauzban találja.
Közeli állomás, saját csapadékmérő és telefonos visszajelzés
A saját adatgyűjtésben adjon rövid nevet minden forrásnak. A csapadékmérő leolvasásánál jegyezze fel, ki és mikor olvasta le a műszert; az állomási adathoz tartsa meg az állomás megnevezését. Telefonos visszajelzésből készített jegyzetnél az észlelő személy és az általa megadott hely szerepeljen. A többféle információt összeolvashatja, de az eredetüket ne cserélje fel.
Egyeztetés előtt nézze át, az adatsor melyik időszakot fedte le. A tegnap este kezdődött zápor és a mai összesítés eltérő szöveges megnevezést kaphat, ezért a szám mellé mindig időszakot írjon. Az egymásnak ellentmondó beszámolókat jelölje tisztázandóként a belső munkalapon, és kérdezze vissza a megfigyelőt. A szaktanácsadónak az eredeti adatok és azok forrásai együtt adhatók át.
