Hol vezesse a betakarítás dátumát a 2026-os papírnaplóban?
A 9. Növényvédelem lap mezőmagyarázatában külön rovat az ÉEVI, de nincs külön „betakarítás időpontja” rovat. A 43/2010. FVM rendelet 30. § (3) j) pontja ugyanakkor a betakarítás hó/napját is a nyilvántartás adattartalmához sorolja. Az oszlop hiánya ezért nem jelenti az adat elhagyását.
Saját kiegészítő munkalap javasolt felépítése: tábla vagy létesítmény egyedi azonosítója; kultúra; kapcsolódó kezelési sor vagy naplólap hivatkozása; tényleges betakarítás hónapja és napja; szakaszos szedésnél az érintett rész megnevezése. A lapot a naplóval együtt tartsa visszakereshetően. Ez iratrendezési javaslat a kötelező adat és a kezelési sor összekapcsolásához.
Az eGN-adatot és a papírnapló sorszámozását külön kezelje: az elektronikus rendszerben használt munkalapok száma és a 2026-os papírlapok száma eltérhet. A betakarítási feljegyzésből ugyanahhoz a termőhelyhez és kultúrához kell visszajutni.
A kezelési sorból induljon ki
A 30. § (3) a kezelés helyét, kultúráját, kiterjedését, időpontját, termékét és mennyiségét, permetlevét, ÉEVI-jét és a betakarítás hó/napját sorolja fel. A saját iratanyagban ezeket egy tényleges alkalmazáshoz kell összerendelni. A betakarításra készülő munkatárs a helyazonosítóból és az esemény napjából találja meg az érintett kezelést.
Ha ugyanannak a kultúrának több táblája vagy ütemezett szedése van, az üzemi munkaszervezéshez készítsen helyenkénti időrendet. Tegye egymás mellé a tényleges kezelési bejegyzést, a felhasznált készítményhez tartozó előírást és a betakarítási feljegyzést. Ez szervezési javaslat a jogszabályban összekapcsolt adatok olvashatóságához. Egy másik táblán korábban megállapított dátumot ne vegyen át az események újraolvasása nélkül.
Az adott készítmény és kultúra feltétele
A rendelet 5. § (2) a készítmény engedélyokiratának és címkéjének előírásaihoz köti a növényvédő szeres tevékenységet. A 10. § a kezelt terület fogyasztásra vagy takarmányozásra kerülő növényeire, köztes terményére és aljnövényzetére is az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartását kéri. A konkrét napok számát a tényleges felhasználási előíráshoz rendelje.
Az eGN kézikönyve szerint a szer és a kultúra kiválasztása után az ÉEVI rendszerint automatikusan megjelenik. Egyes kisebb kultúráknál a cella üres maradhat, és kézzel tölthető. Az automatikus kitöltéshez is a megfelelő szer–kultúra pár szükséges; a terméknév vagy hasznosítás elírását ne egy tetszőlegesen beírt várakozási értékkel kompenzálja.
A termékkatalógusban őrizze meg a teljes azonosítást, és a kezelési sorból legyen elérhető a felhasznált termék dokumentuma. Ha külső szolgáltató végezte a munkát, a ténylegesen használt termékre kérdezzen rá. A terület tulajdonosának vagy művelőjének közismert rövidítése mellé az üzemi adatjegyzékben adjon feloldást, hogy a munkát átvevő személy ugyanazt az alkalmazást találja meg.
Növényvédő szerek élelmezési várakozási ideje: Mospilan, Quadris, Dithane, Cuproxat és más készítmények
A növényvédő szerek élelmezési (élelmezés-egészségügyi) várakozási idejét készítményenként és kultúránként a Nébih hivatalos adatbázisában olvassa le. Írja a terméknevet (például Mospilan, Quadris, Dithane vagy Cuproxat) a Növényvédő szer neve mezőbe, majd a Kultúra mezővel szűkítse a találatot. A találati adatok között szerepel az „Élelmezés-egészségügyi várakozási idő”, a készítmény törzskönyvéből pedig az engedélyokirat is letölthető. A törzskönyvi adatok tájékoztató jellegűek, a felhasználásnál a hatályos engedélyokirat szövege dönt.
Ugyanitt látja a „Felhasználási idő lejárata” mezőt. Ha ez az idő lejárt, a készítmény használata előtt olvassa el a hatályos engedélyokirat szövegét. A napok számát mindig a használt szerhez és kultúrához kapcsolja, és a kezelési sor mellé jegyezze fel.
A Wuxal és a Vegesol típusú lombtrágyák, tápoldatok termésnövelő anyagok, ezért az engedélyük nem a növényvédő szerek adatbázisában van. A termésnövelő keresőben nem szerepelnek a 2018. október után kiadott határozatok, az újabb okiratot ezért a Nébih Okiratok tárában keresse. Az élelmezési várakozási időt ilyenkor a termék saját engedélyokiratából és címkéjéről olvassa le.
Mit mutat az engedélyokirat: Cuproxat FW, Mospilan 20 SG, Dithane
A Cuproxat FW szőlőben 21 nap élelmezés-egészségügyi várakozási idővel szerepel, munkaegészségügyi várakozási ideje 0 nap, vagyis a száradásig tart. A Mospilan 20 SG 2024-es okiratában a szőlő, a cseresznye és a meggy 7 nap, az alma és a körte 14 nap. Ez az okirat 2025. december 31-ig érvényes, ezért kezelés előtt mindig a Nébih-keresőben megnyitott legfrissebb okiratot nézze meg.
A Dithane M-45 hatóanyaga a mankozeb volt. Az (EU) 2020/2087 végrehajtási rendelet nem újította meg a mankozeb jóváhagyását: a tagállamoknak a mankozeb hatóanyagú szerek engedélyét legkésőbb 2021. július 4-ig vissza kellett vonniuk, a türelmi időnek pedig legkésőbb 2022. január 4-ig le kellett járnia. A Dithane-hoz régi cikkekben vagy címkéken talált napokat ezért ne vegye alapul a mostani kezeléshez.
Több készítmény egyidejű alkalmazása
A 10. § (4) szerint két vagy több növényvédő szer egyidejű használatakor az egyes készítményekre előírt szabályok közül a legszigorúbb felhasználási szabályokat kell betartani. Az érintett termékeket a dokumentációban ezért külön azonosíthatóan tartsa meg. A közös alkalmazásban a legrövidebb várakozási adat kiválasztása nem felel meg ennek az elvnek.
A saját egyeztetőlapján minden termékhez írja mellé, melyik felhasználási dokumentumból dolgozott. Az utolsó kezelési eseménynél a tényleges terméklista és a kultúra együtt legyen ellenőrizhető. A számítás vagy az időrendi összevetés ne váljon termékválasztási javaslattá: a nyilvántartás a végrehajtott munka és a hozzá tartozó feltétel kapcsolatát teszi követhetővé.
Szüret előtt a terület egészét vegye figyelembe
A rendelet szerint az utolsó kezelés idejét úgy kell megválasztani, hogy a várakozási idő az egész kezelt területen betartható legyen. A kezelt rész és a teljes tábla mérete ezért különösen fontos azonosítási adat. Az eGN a részterületi kezelésnél hektárban és százalékban is engedi a teljes táblaméret csökkentését.
Kitalált iratrendezési példa: egy gyakorlóültetvény két részét a munkafeljegyzés „alsó sorok” és „felső sorok” néven különbözteti meg. A két beavatkozás eltérő napon történt. Az egyeztetési feladatban mindkét részhez saját helyleírást, kezelési napot, termékdokumentumot és betakarítási feljegyzést kell párosítani. A példa nem határoz meg megengedett betakarítási napot vagy termékhasználatot.
Az üzemi kommunikációban a ténylegesen kezelendő, már kezelt és betakarításra kijelölt helyeket külön nevezze meg. Az azonos dűlőnév alá sorolt munkák még lehetnek külön események. A mezőnkénti kitöltési oldal a hely és a kiterjedés szétválasztásával, a szőlőkalauz az ültetvény dokumentumcsomagjával folytatja a témát.
Figyelmeztető tábla betakarítási időszakban
A rendelet 8. § (3) a friss fogyasztásra alkalmas szőlő, gyümölcs, zöldség és zöldtakarmány termelésére szolgáló, kezelt területre külön jelölési szabályt ad. Betakarítási időszakban az ÉEVI tartamára a megközelítés útvonala mellett, szembetűnő helyen, kellő számú jól látható figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
Az előírt felirat a növényvédő szerrel kezelt területre és az idegenek engedély nélküli belépésének tilalmára figyelmeztet; azonos tartalmú szöveg is megfelel a rendelkezés megfogalmazásának. A saját munkaszervezési feljegyzésben megadhatja, ki helyezte el a jelölést és melyik érintett helyhez tartozik. A tábla a területi figyelmeztetés feladata, a napló a kezelés adatainak megőrzése: mindkettő a konkrét eseményhez kapcsolódik.
A friss gyümölcsös, zöldséges vagy szőlős példánál ne szedési dátumból találja ki a várakozási időt. Az eredeti alkalmazási sor és a hozzá tartozó készítményfeltétel adja az időrendi ellenőrzés alapját. A jelölést és a szedőcsapatnak átadott helyleírást egyeztesse ugyanazzal a területi azonosítóval.
Kényszerbetakarítás a várakozási idő vége előtt
A 7. § szerint a várakozási idő lejárta előtti kényszerbetakarítást a termelőnek be kell jelentenie a vármegyei kormányhivatalnak. Az így betakarított terményt más terménytől elkülönítve kell tárolni, és a hatóság további intézkedéséig felhasználni vagy forgalomba hozni tilos. A bejelentés és az elkülönítés egyaránt része a rendelkezésnek.
Az esethez tartozó iratok között legyen visszakereshető a konkrét terület, az utolsó kezelés, a készítmény és a tényleges betakarítás adata. A saját feljegyzésben különíthető el a hatóságnak küldött bejelentés, az arra kapott válasz és az elkülönített tétel belső azonosítása. Ezek rendezési lépések a jogszabály szerint elkülönítendő termék követhetőségéhez.
A kényszerbetakarítást ne vezesse át úgy, mintha rendes betakarítási dátum puszta pontosítása lenne. A tényleges esemény maradjon a naplóban, a bejelentési irat pedig ehhez kapcsolódjon. Így a későbbi visszakeresésben a termék útja és a hatósági intézkedésre váró állapot is értelmezhető.
Legeltetés és takarmánynövény
A 10. § (3) a gyepterületnél a legeltetés előtti utolsó kezelésre is kimondja az egész területen tartható ÉEVI követelményét. A fogyasztásra és takarmányozásra kerülő köztes terményre, aljnövényzetre szóló szabály ugyancsak szerepel a paragrafusban. A gyep vagy takarmány esetét ezért a tényleges hasznosítással együtt rendezze.
A Nébih eGN-kézikönyve a legeltetés műveletének kezdeti és záró napját külön kéri; a záró időpont az állatok területről távozásának napja. A legeltetett kiterjedés a teljes táblánál kisebbre módosítható. A kezelési naplót és a legeltetési eseményt saját helyazonosítóján keresztül rendelje egymáshoz, miközben a két művelet eredeti adatai megmaradnak.
Zárt tér, üvegház és szellőztetés
A 11. § példaként üvegházat, fólia alatti teret, gombapincét és terménytárolót említ. Az adott légtérben termesztett vagy tárolt valamennyi érintett kultúrára engedélyezett szer használható, ha a nem engedélyezett kultúrákra jutás nem akadályozható meg. A kezelt zárt tér bejáratára az ÉEVI tartamára a rendelkezésben hivatkozott figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
A munkaegészségügyi várakozási idő letelte előtt és az utána következő szellőztetés alatt a kezelt térben csak az adott szer engedélyokirata szerinti egyéni védőeszközben szabad munkát végezni. A kezelt terményt az élelmezés-egészségügyi várakozási idő végéig a kezelés feltüntetésével kell megjelölni. A munkavégzéshez és a terményhez kapcsolódó feltételeket külön olvassa.
A 38. § a kezelt területre belépés és munkavégzés esetén a teljes száradás, illetve munkaegészségügyi várakozási idő lejárta előtti védőeszközt is szabályozza. A saját feladatkiadásban adja meg, melyik munka melyik helyen történik. A növényvédelmi napló eseménye, a dolgozóknak átadott helyadat és a termény jelölése ugyanahhoz a tényleges alkalmazáshoz legyen visszakereshető.
Elsodródás és más kultúra érintettsége
A 12. § (2) kimondja, hogy a növényvédő szer nem kerülhet a kezelendő területen kívül más területre. A 10. § azt a helyzetet is kezeli, amikor a területen lévő fogyasztási vagy takarmánynövényre a szer rákerülhet. A termék feltételeit, a kezelt kiterjedést és a környező kultúrák helyzetét ezért az alkalmazás valós körülményeihez kapcsolja.
A saját iratanyagban a termékspecifikus védelmi feltételt a megfelelő dokumentumrészlettel tartsa meg. A terület határát és a ténylegesen kezelt rész leírását őrizze meg a helyjegyzékben. A permetezési sor összefüggése így nem veszik el akkor sem, ha a termőhelyet később más néven használják az irodában. Az ellenőrzési útmutató ezt a visszakeresési munkát folytatja.
A kezelés és a betakarítás visszakereshető példánya
Az eGN-ben a véglegesített és beadott adatokból kérhető export. A Nébih GYIK szerint a rögzített állapotú sor nem kerül a hivatal adatbázisába és a letöltött dokumentumba. A várakozási és betakarítási adatok egyeztetéséhez ezért az eredeti feljegyzés mellett a beadott kimenetet is nyissa meg.
Az üzemi felülvizsgálatban jelölje, hogy az adott tábla kezelését és betakarítását összeolvasta-e, és mely iratból tisztázott eltérést. A határidőkalauz a 24 órás első bejegyzést és az éves feltöltést választja külön. A magyar áttekintő a nyomtatványhoz és a növényvédelmi sor további mezőihez vezet. A saját dokumentáció végig a megtörtént eseményekből épüljön fel.
A zárt térben érintett termények megkülönböztetése
A 11. § a zárt térben automata adagolással működő növényvédelmi berendezés szakmai felügyeletét is rendezi: a kezelést felügyelő szakember a működés alatt nem hagyhatja őrizetlenül. Az ugyanott említett terményjelölés az ÉEVI végéig tart. A berendezés felügyelete, a dolgozó belépése és a kezelt tétel jelölése ezért három külön körülmény ugyanannál az alkalmazásnál.
A saját tárolói jegyzékben a tétel belső azonosítójához rendelje a helyet és a kezelés adatait. Ha ugyanabból a terményből kezeletlen és kezelt tétel is van, az üzemi megnevezésből legyen megérthető, melyikről szól a feljegyzés. A kényszerbetakarításnál előírt elkülönített tárolás szintén konkrét tételt érint; az ahhoz kapott hatósági iratot a tételmutatóban őrizze meg.
Munkaegészségügyi várakozási idő: belépés és idénymunkások
A munkaegészségügyi várakozási időt a használt készítmény hatályos engedélyokiratából olvassa ki, és a kezelt területhez kapcsolja. A magyar rendelet szerint a teljes száradás, illetve a munkaegészségügyi várakozási idő lejárta előtt a területre belépni és ott dolgozni csak az alkalmazott szerhez előírt egyéni védőeszközben szabad.
Az idénymunkásoknak és a következő műszaknak adja át a termék nevét, a kezelés tényleges idejét, az érintett helyet és a belépés feltételét. A termékirat és módosításai a hivatalos Nébih-keresőben érhetők el; a konkrét feltételt innen, a saját alkalmazáshoz rendelve készítse elő.
Munkavégzés vagy betakarítás: eltérő kérdés
A munkaegészségügyi várakozási idő azt szabja meg, mikor dolgozhat a kezelt területen. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő azt, hogy mikor takaríthat be. Mindkét időt az adott készítmény engedélye határozza meg.
Az okiratból a helyszíni munkautasításig
A készítményt a teljes kereskedelmi névvel és az engedélyszámmal azonosítsa, a feltételt pedig a hatályos okiratból és módosításából vegye át, ne a kereső összefoglalójából.
A munkaegészségügyi résznél az időadatot és az alkalmazáshoz tartozó megjegyzést együtt vegye át. A védőeszközre vonatkozó előírást az érintett munkafázishoz rendelje: a rendelet a készítmény engedélyében szereplő egyéni védelem viselését az előkészítéshez és a kijuttatáshoz is kapcsolja.
Ha az engedély nem ír elő konkrét védőeszközt
Ilyenkor olyan, kizárólag erre a tevékenységre használt egyéni védőeszközt kell viselni, amely megakadályozza, hogy a dolgozó közvetlenül érintkezzen a szerrel.
Csoportos munka és műszakváltás
Csoportos növényvédelmi munkához munkát vezető dolgozót kell kijelölni, aki rendelkezik a rendeletben előírt képesítéssel. A napi feladatban ez a személy legyen azonosítható, és a csapat ugyanattól a felelőstől kapja meg az érintett területet és a munkavégzés feltételeit.
Védőeszköz és munkautasítás iratkapcsolata
A rendelet 38. §-a az engedélyokiratban megadott egyéni védőeszköz használatát kéri a növényvédelmi munkánál. A munkáltató, ennek hiányában a felhasználó biztosítja az eszközt, és gondoskodik cseréjéről, elkülönített tisztításáról és megfelelő műszaki állapotáról. A szennyezett gép javítása vagy tisztítása szintén a szerhez előírt védelem mellett történik.
A betakarítási vagy más következő munkafázis kiadásakor ezért a konkrét terület és alkalmazás adatát adja tovább a felelős személynek. A saját kommunikációs jegyzékben megjelölheti, mely feladatot melyik helyen végzik és honnan olvasható a kapcsolódó készítményfeltétel. A várakozási értéket, a szellőztetési körülményt és a védőeszközös munkafeltételt külön nevezze meg, hogy az átvevő munkatárs ne egyetlen általános „engedélyezett belépés” dátumából próbálja rekonstruálni az előírást.