Integrált növényvédelem: megfigyelés, szaporítóanyag és kukoricamoly

A megfigyelési lap mezőit a 2026. évi GN kitöltési útmutató „8. Növényvédelmi megfigyelések” fejezete szerint töltse ki. Az útmutató az eGN-oldalon található.

Az integrált növényvédelem 8 alapelve: megelőzés a kezelés előtt

A nyolc alapelv sorrendben: 1. megelőzés, 2. folyamatos megfigyelés, 3. a kezelési döntés küszöbértékek alapján, 4. a nem kémiai módszerek előnye, 5. a célnak leginkább megfelelő, legkevesebb mellékhatású szer, 6. a szükséges szintű használat és a legalacsonyabb még hatékony dózis, 7. a rezisztencia megelőzése, 8. az előző évi tapasztalatok figyelembevétele.

1. Megelőzés. A károsítók megjelenésének megelőzésére vagy mennyiségük gazdasági kárt okozó szint alá szorítására elsősorban ezek az eszközök alkalmazandók: a kultúrnövény optimális fejlődését és a károsítókkal szembeni versenyképességét segítő agrotechnika; rezisztens vagy toleráns fajta, ahol ez technológiailag indokolt; fémzárolt vetőmag és ellenőrzött szaporítóanyag; talajvizsgálatra vagy a növény tápanyagigényére alapozott tápanyag-utánpótlás.

A károsítók elterjedését a gépek, berendezések és öntözőcsatornák rendszeres tisztításával kell megakadályozni. A gyomnövények, kártevők és kórokozók természetes ellenségeinek és a hasznos élő szervezeteknek fokozott védelme és erősítése is az alapelvek része.

8. Előző évi tapasztalat. Az adott évi növényvédelmi technológia tervezésénél az előző évi intézkedések hatékonyságával kapcsolatos tapasztalatokat figyelembe kell venni. Saját megfigyeléseinél ezért úgy azonosítsa a táblát, hogy a következő szezon előkészítésekor is megtalálja.

Helyi megfigyelés és növényvédelmi előrejelzés

A károsítókat megfelelő módszerekkel és eszközökkel folyamatosan figyelni kell. Megfelelő eszköz a helyszíni megfigyelés, a tudományosan megalapozott előrejelzési és korai diagnosztikai rendszer, valamint a szakirányító javaslata. A saját állományban látott jelenséget és a külső előrejelzés közlését is kösse a megfelelő helyhez, időhöz és károsítóhoz.

A GN „Megfigyelés módja / eszköze” rovata két változatot ismer. Az egyik a saját megfigyelés, amely a növényvédelmi tanácsadóval együtt megállapított veszélyforrások észlelését és helyi előrejelzését is magában foglalja. A másik a speciális előrejelzés, amely külön szerződés alapján, az állami jelzőrendszeren (például rajzási riasztás), sajtótermékekben vagy más módon válik hozzáférhetővé. A megfigyelés módját a károsítóhoz válassza, és a saját megfigyelést a speciális előrejelzéstől külön jelölje.

Ha a megfigyeléshez speciális eszköz (például műszer, csapda) kell, utalni kell az eszköz leírására és a beszerzések bizonylataira, amelyeket az ellenőrzés során megtekintenek. Őrizze meg ezeket a bizonylatokat a megfigyelési lap mellett.

Mit jelentenek a megfigyelési lap azonosítói?

A „Lap sorszáma” rovatban betelt oldal esetén a nyilvántartás folyamatos sorszámozással a következő oldalon folytatódik. A „Tábla egyedi azonosítója” olyan elnevezés, amely alapján a termőterület könnyen azonosítható. A „Tábla / másodvetés sorszám EK” az adott évi, a Kincstárhoz benyújtott egységes kérelem szerinti azonosító.

A saját táblanév és az EK-sorszám ugyanazt a területet azonosítsa. A helyszínen dolgozó munkatárs gyakran az üzemi elnevezéssel dolgozik, a hivatali adatok viszont az adott évi kérelem szerinti sorszámhoz kapcsolódnak, ezért a két külön mezőt ennek megfelelően töltse ki. Ellenőrizze, hogy a megfigyelési lap nem egy másik év hasonló nevű táblájához került.

A „Hasznosítási kód” a termesztett növény kódja a 20/2025. (IV.7.) számú Kincstár Közlemény 1. számú mellékletében felsorolt listából. „A termesztett növény fejlettségi állapota (BBCH érték)” a kultúrnövény BBCH skála szerinti fenológiai stádiuma.

Időpont és a megfigyeléssel érintett terület

A „Művelet időpontja (-tól -ig)” mezőben a megfigyelés kezdő és záró dátumát kell megadni; a megfigyelés a kezelést megelőzően vagy a kezelés dátumával megegyező napon történhet. Egynapos műveletnél elegendő az adott napot beírni, záró dátum több napon át végzett műveletnél adandó meg. A megfigyelés időpontját a tényleges megfigyeléshez kösse; a később elvégzett permetezés időpontja külön esemény.

A „Művelettel érintett terület nagysága” rovatba a művelet által érintett terület kerül hektárban, négy tizedesjegy pontossággal. A termőterület azonosítása és a bejárt vagy megfigyelt terület megadása eltérő szerepű adat: jelölje meg, melyik tábláról és annak mely részéről származik a döntéshez felhasznált megfigyelés.

A megfigyelés bejegyzésének mindig meg kell előznie a növényvédelmi intézkedést, a növényvédelmi célú agrotechnikai eljárásokat is beleértve. A válaszintézkedéseknél a megfigyelésre a „6. Agrotechnikai műveletek” vagy a „9. Növényvédelem” lapon kell hivatkozni.

Károsító, fertőzési mérték és fejlődési állapot

A „Károsító neve / védekezés oka” rovatba a védekezést szükségessé tevő károsító neve kerül; károsító a potenciális gazdasági jelentőséggel bíró kórokozó, gyomnövény vagy kártevő. Rögzíteni kell minden tényezőt, amely a kezelés vagy más intézkedés szükségességét megalapozza, például a külső környezeti tényezőket vagy az előrejelzések eredményét, az előrejelzés forrásának megjelölésével.

„A károsító fertőzés mértéke” rovatban a károsítás mértékét százalékban vagy fokozat szerint (csekély, közepes, magas) kell rögzíteni; preventív kezelésnél azt, hogy a védekezés megelőzési célzatú. A jellemzést a tényleges megfigyelés vagy a megelőzési indok alapján válassza, és a gazdaságon belüli adatátadásban ugyanazzal a jelentéssel használja.

„A károsító fejlődési állapota” a károsítóra vonatkozik, a BBCH-érték a kultúrnövényre. Rovarkártevőnél ez lárva vagy imágó (kifejlett rovar), gyomnál például csíranövény, 2–6 leveles állapot vagy virágzás. Kórokozók fejlődési állapota szabad szemmel nem állapítható meg, ezért a mezőbe ne írjon a növény állapotából kitalált károsító-stádiumot.

Mikor vezet a megfigyelés kezeléshez?

A termelő a folyamatos táblaszintű és károsító-előrejelzés (monitoring) eredményei alapján, illetve szakirányító igénybevételével dönti el, kell-e érdemi intézkedést alkalmazni, és ha igen, mikortól és milyen kezelésre van szükség. A kezelési döntésnél a konkrét területre, terményre, éghajlati és időjárási viszonyokra meghatározott, tudományosan megalapozott károsítási küszöbértékeket kell figyelembe venni.

GrangeBook Permetezési napló a telefonon, ellenőrzésre készen Magyarország: nyomtatható Excel- és PDF-mintaTeljes előzmények és javításokSaját adatai teljes exportja Kezdje ingyen20 permetezés ingyen

Szükséges szintű beavatkozás és rezisztencia

A növényvédő szerek használatát és az egyéb beavatkozásokat a szükséges szinten kell tartani. Az engedélyezett dózishatárok figyelembevételével a lehető legalacsonyabb, még hatékony dózisra kell törekedni, hogy a rezisztencia ne alakuljon ki. A beavatkozás tervezésekor együtt mérlegelje a célt, a hatékonyságot és az adott engedély feltételeit.

A kezelések számát a károsítók gazdasági kártételi küszöb alá szorításához szükséges minimális számhoz kell igazítani. Foltszerű előfordulásnál lehetőség szerint foltkezelést kell alkalmazni úgy, hogy az ne növelje a rezisztencia kockázatát. Ezért érdemes a megfigyelésnél a területi lehatárolást is rögzíteni: a későbbi kezelési döntésben hasznosul.

Hogyan különül el a megfigyelés és az eGN-adatszolgáltatás?

A növényvédelmi megfigyelést dokumentálni kell, de a rendelet alapján jelenleg nem kötelező az e-GN felületén rögzíteni.

Növényútlevél faiskoláknak: regisztráció, címke és tételek

A faiskolai növényútlevélnél először a kiállítási jogosultságot, utána a tételhez rendelt címkét ellenőrizze. Növényútlevelet kizárólag regisztrált termelő vagy vállalkozó állíthat ki, aki teljes körű felhatalmazással rendelkezik. A korábbi részleges felhatalmazások rendszere megszűnt.

Jogosultság: mit rendezzen az ügyintézéshez?

A kiállítási jog megszerzéséhez online regisztráció és a Nébih online oktatási tananyagának elsajátítása, sikeres online vizsga (tanúsítvánnyal), a 2016/2031/EU rendelet 91. cikke szerinti saját kockázatkezelési terv és a nyilvántartásba vételi / adategyeztetési űrlap kitöltése szükséges. Az űrlap benyújtási határideje minden év április 30.

A felhatalmazást a vizsgatanúsítvány birtokában, a kitöltött űrlap és a kockázatkezelési terv benyújtásával a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályán, személyesen vagy e-Papír szolgáltatáson keresztül lehet igényelni. A képzésről és az ügyintézésről a felhatalmazás oldala ad tájékoztatást.

A növényútlevél kötelező címkeelemei

A címkén a következő elemeket ellenőrizze.

A már kinyomtatott növényútlevél adatai utólag nem írhatók rá és nem törölhetők róla.

Tálcabontás és távértékesítés

Tálcás növény megbontásakor az eredeti növényútlevél érvényét veszti. Ha a növényeket kisebb egységekben vagy egyesével értékesítik tovább, minden darabot új, önálló növényútlevéllel kell ellátni, amelynek kiállításához a kereskedőnek teljes körű hatósági felhatalmazás kell. A saját folyamatot még az egységek szétválasztása előtt egyeztesse.

Internetes értékesítésnél minden ültetésre szánt növényhez növényútlevél kell. A végfelhasználói közvetlen értékesítés könnyítései távértékesítésnél nem alkalmazhatók. A hatósági egyeztetésben ezért a vevő személye mellett az értékesítés módját is nevezze meg.

Szaporítóanyag-kísérő okmány és útlevél

Dísznövény-szaporítóanyagnál és zöldségpalántánál kísérő okmányként a Nébih Szaporítóanyag-kísérő okmánya vagy a forgalmazó bármely, az árut kísérő bizonylata (például számla, szállítólevél, címke) használható.

Az okmányon szerepelnie kell az „EK minőség” megjelölésnek, a HU tagállami kódnak, a Nébih nevének, a forgalmazó nyilvántartási vagy engedélyszámának és nevének, az egyedi sorszámnak, a naptári hét- vagy tételszámnak, a kiállítás dátumának, a faj botanikai nevének, a fajta (ha van, az alany) nevének és a szaporítóanyag mennyiségének darabban vagy tömegben. Harmadik országból származó szaporítóanyagnál az előállító ország neve is kell. A növényútlevél A–D mezőit ne bővítse minden kereskedelmi adattal; ezek a kísérő okmány adatai.

Gyümölcs- és szőlő-szaporítóanyagnál a minőségtanúsítási rendszerben kiállított, növényútlevéllel kombinált címke szolgál. A faiskola saját ügyintézésében tisztázza, mely minőségtanúsítási és növényegészségügyi irat tartozik az adott anyaghoz, és ki jogosult azt kiállítani.

Kukorica növényvédelme: kukoricamoly és szármaradvány

Kukoricamoly: mit okoz a levélen és a száron?

Az európai kukoricamoly fiatal lárvái a leveleken táplálkozva apró, kerek rágásnyomokat okoznak. A nagyobb lárva a levélfőérbe és a szárba is befúr.

A szárjáratok megzavarják a víz, a tápanyagok és az asszimilátumok mozgását a növényben, a szárban és a csőnyélben lévő járatok pedig szárdőlés és csőlehullás miatti betakarítási veszteséget okoznak. A szemlén a rágásnyomokat és a növény állékonyságát külön vizsgálja.

Szármaradványok: kötelező kezelés április 15-éig

A kukoricamoly lárvái szármaradványban telelnek.

A termelőnek és a földhasználónak a kukoricamoly ellen legkésőbb minden év április 15-éig a kukorica-, cirok- és kenderszár-maradványokat talajba forgatással vagy más módon meg kell semmisítenie. Forgatás nélküli talajművelés kizárólag akkor végezhető, ha a táblán az előző évi növényállomány kukoricamoly-fertőzéstől mentes volt.

A kukoricamoly életciklusa

Tavasszal a lárvák bábozódnak, majd kibújnak a lepkék. A kifejlett kukoricamolyok sűrű növényzetben gyűlnek össze és párosodnak. A nőstények a levélfőér közelébe tojnak; a tojáscsomó a levél fonákán található, a tojások zsindelyszerűen fedik egymást. A tojáscsomót és az élő hernyót külön rögzítse a megfigyelési lapon.

Ha füves szegélyben lát lepkét, azt a kukoricalevélen talált tojáscsomótól külön írja le, nevezze meg a növényzetet és a táblához viszonyított helyet. A szárban táplálkozó lárvákat szárvizsgálattal keresse.

Következő lépés

A beavatkozást az azonosított károsítóhoz és a megfigyeléshez kapcsolja. A kezelések rögzítését a permetezési napló útmutatója írja le, a hasznos szervezetek védelmét a biológiai növényvédelem oldala.