A természetes ellenségeket és más hasznos szervezeteket fokozottan védeni kell a 43/2010. FVM rendelet szerint. A biológiai programot ezért a teljes termesztési technológiával, az előző kezelésekkel és az adott készítmény vagy szervezet alkalmazási feltételeivel együtt tervezze meg.
Biológiai növényvédelem példa: mit jelent a természetes ellenség?
A ragadozó szervezet élete során zsákmányállatokkal táplálkozik. A zengőlégy lárvája levéltetveket eszik, a kifejlett légy a virágok körül lebeg. A parazitoid darazsak a levéltetvekbe vagy hernyókba tojják petéiket, és a kikelő lárvák elpusztítják a kártevőt. A zöld fátyolka és a zengőlégy kifejlett alakja csak virágport és nektárt fogyaszt. A mikrobiológiai védekezésben bizonyos baktériumok, gombák, vírusok vagy más kórokozók hatása hasznosul.
Ragadozó atkák, hasznos fonálférgek, parazitoid darazsak, ragadozó rovarok és mikroorganizmusok közül választhat célzott megoldást. Rendeléskor a hasznos szervezet faját és a célkárosítót is nevezze meg.
A biológiai növényvédelem módszerei
A természetes ellenségek megóvása és a vásárolt hasznos szervezetek kibocsátása két külön módszer. A kibocsátáshoz megfelelő faj és megfelelő fejlődési alak kell.
A betelepítésnek két alapvető módja van. Az egyiknél elsősorban a kibocsátott szervezetek utódai biztosítják a hatást. A másiknál a nagyobb számban kijuttatott egyedek közvetlen tevékenysége is szerepet kap.
A megóvás eszköze a különböző időben virágzó fajok ültetése: ezek nektárt, virágport és menedéket adnak a természetes ellenségeknek egész idényben. A túlzott műtrágyázás és öntözés a levéltetvek gyorsabb szaporodását okozza, mint ahogy a természetes ellenségek visszaszoríthatnák őket.
Felismerés a vásárlás előtt
A zengőlégy lárváját sokan hernyónak nézik, pedig levéltetvet eszik, és nem rágja a növényt. A ragadozó atkák aktívabbak a növényevő fajoknál, gyakran nagyobbak, és nem élnek nagy csoportokban. Az atkákat jó kézi nagyítóval kell megfigyelni. Az ismeretlen rovart a növényen elfoglalt helyével és tevékenységével együtt vizsgálja: nézze meg, mozog-e, és mit eszik.
Széles hatásspektrumú rovarölő szerek és a hasznos szervezetek védelme
A tartós hatású (napokig vagy hetekig megmaradó), széles hatásspektrumú rovarölő szerek maradéka elpusztítja a ragadozókat és a parazitoidokat, ezért másodlagos kártevő-elszaporodást vagy a kártevő újbóli megjelenését okozhatja. A betelepítési program előkészítésekor rendezze időrendbe az előző kezeléseket: írja le a termék nevét, az alkalmazás idejét és a kezelés helyét is.
Miért fontos a betelepítés időpontja?
A kibocsátás nem működik úgy, mint a permetezés: a betelepítést még azelőtt kezdje meg, hogy a károsító túl elszaporodna. A rossz időzítés, a nem megfelelő faj vagy fejlődési alak és a tartós hatású rovarölő kezelés a betelepítés kudarcát okozhatja. A betelepítés ott működik legvalószínűbben, ahol a kártevő és a kártétel még tolerálható szintű. Súlyos kártételnél nem jó megoldás, mert a kártevő vagy a kár már túl elterjedt lehet. A természetes ellenségek élő szervezetek: élelem, menedék és víz kell nekik. Forró időben éjjel vagy kora reggel engedje ki őket.
Paradicsom biológiai növényvédelme: a Swirski-Mite paradicsomban nem használható
A Swirski-Mite Amblyseius swirskii ragadozó atkákat tartalmaz. A ragadozó atkák különböző tripszfajok fiatal lárváit, valamint molytetűpetéket és -lárvákat fogyasztanak. A Swirski-Mite paradicsomban nem használható.
A betelepítési adag az éghajlattól, a kultúrától és a kártevők mennyiségétől függ, ezért a betelepítési tervhez használja a termesztőtér klímáját és a megfigyelt lárvák mennyiségét. A gyártó általában alkalmanként 25–300 egyed/m² betelepítési arányt ad meg, és szükség szerint ismétlést ír elő. A Swirski-Mite kombinálható Orius fajokkal és molytetű-parazitoidokkal. Más generalista ragadozó atkákkal (Neoseiulus cucumeris, Amblydromalus limonicus, Transeius montdorensis, Amblyseius andersoni) nem szabad kombinálni. A terméket sötét, jól szellőző helyen kell tárolni, hogy ne halmozódjon fel szén-dioxid.
A növényvédő szerek mellékhatásának ellenőrzése
A kémiai peszticidek hatását a hasznos szervezetekre és a beporzókra a Koppert One mellékhatás-keresője mutatja meg. Az összevetéshez pontosan azonosítsa az alkalmazott készítményt és a megóvandó élő szervezetet.
Rövid tenyészidejű kultúrák korlátai
Gyorsan növekvő, egyéves uborkafélékben a hasznos rovarok és atkák a korai fejlődés idején még nem mindig szaporodnak fel kellően. A természetes ellenségek a szomszédos élőhelyekről érkezhetnek, vagy célzott betelepítéssel kerülhetnek a növényállományba. A betelepített katicabogarak általában elrepülnek, mielőtt jelentősen táplálkoznának, a természetesen megtelepedett állomány viszont néha hatékonyan visszaszorítja például a levéltetveket. A természetes ellenségek munkája nem mindig elég a gazdasági veszteség megelőzésére, és a betelepített hasznos szervezetek állományát nehéz megtelepíteni.
Vezesse a permetezési naplót egy helyen. Kezdje ingyen.
Biológiai és ökológiai alkalmazhatóság
Attól, hogy egy módszer biológiai, a vásárolt termék még nem biztos, hogy ökológiai gazdálkodásban is használható: ezt a termék saját feltételei alapján ellenőrizze. A makroszervezetek engedélyezése a Nébih külön ügycsoportja. Az ökológiai gazdálkodásban használható termékekről az ökológiai ellenőrzés útmutatója szól.
Uborka növényvédelme: tünetek és megelőzés
Az uborka növényvédelmében két gyakori gombás betegség tünete különbözik: a lisztharmat fehér, lisztes gombaszövedékes bevonatot, a peronoszpóra a levélerek által határolt szögletes foltokat okoz. A lisztharmatot (Podosphaera xanthii) és a peronoszpórát (Pseudoperonospora cubensis) eltérő kórokozó okozza. A vizsgálathoz a levél színét és fonákát együtt nézze meg.
Lisztharmat: a folttól a bevonatig
A lisztharmat először világos, sárgás foltként jelenhet meg a száron, levélnyélen vagy levélen. A fehér gombaszövedék és a spóraképzés később adja a lisztes megjelenést. A beteg levél elszíneződhet és idővel barnás, papírszerű állapotba kerülhet.
Peronoszpóra: nézze meg a levél fonákát
A peronoszpóra korai tüneteként apró, halványzöld vagy sárga, erek által határolt szögletes foltok jelenhetnek meg. Később a foltok összefolyhatnak és a levél megbarnulhat. Nedves időben a fonákon fehéres–lilás bevonat is látható lehet.
Az idősebb levelek fertőződnek először, ezért a tüneteket az alsó levelek fonákán keresse először.
A tünetek összevetéséhez nézze meg a következőket:
| Mit nézzen meg? | Miért segíti az összehasonlítást? |
|---|---|
| Levél színe és fonáka ugyanazon foltnál | Együtt látszik a felszíni elszíneződés és a fonáki bevonat (vagy annak hiánya). |
| Folthatár a levélerekhez képest | Peronoszpóránál az erekhez kötött szögletes foltokat keresse. |
| Levélnyél és szár | A lisztharmat ezeken a növényrészeken is megjelenhet. |
| Új és idősebb levelek | A peronoszpóra az idősebb leveleken jelenik meg először. |
Öntözés és a nedves lomb
A peronoszpóra terjedésében a légáramlás, az esőcsepp és az esőztető öntözés is szerepet kaphat. Az eső, a harmat és a hűvös, nedves idő kedvezhet a betegségnek. A szemle mellé készítse elő az öntözési és időjárási előzményeket is.
A peronoszpóra ellen ellenálló uborkafajtát kell használni, és kerülni kell a felülről történő öntözést. A peronoszpóra megfigyelését a vegetatív növekedési szakaszban kell kezdeni, és a termésfejlődés végéig folytatni.
Növényvédő szer választása előtt és szedés előtt
Növényvédő szer használatakor minden esetben a hatályos engedélyokirat szövegét kell figyelembe venni; a keresőben látható törzskönyvi összefoglaló csak tájékoztató. Ha növényorvossal egyeztet, a terület mellett a termesztés módját (szabadföld vagy termesztőberendezés) is nevezze meg, és tartsa be az engedélyezett technológiát és a címke utasításait.
A betakarítás előtti utolsó növényvédő szeres kezelés idejét úgy kell megválasztani, hogy az élelmezés-egészségügyi várakozási idő a kezelt terület egészén betartható legyen. A várakozási időről a betakarítás előtti várakozás útmutatója szól.
Természetes növényvédő szerek: egyszerű anyagok és engedélyköteles hatóanyagok
A természetes növényvédő szer két különböző kategóriát takar. Az első az egyszerű anyag: élelmiszerként vagy gyógyhatású anyagként forgalmazott termék, amelynek bizonyítottan van növényvédelmi hatása. Ilyen a mezei zsurló, a szódabikarbóna, a háztartási ecet, a csalán, a fűzfakéreg és a tejsavó.
Az egyszerű anyag forgalmazása és felhasználása nem igényel növényvédő szeri engedélyt, ezért hozzá engedélyokiratot és címkét sem rendelnek. Hétköznapi boltban, például élelmiszerboltban, háztartási boltban vagy gyógyszertárban vásárolhatja meg. Ökológiai gazdálkodásban is használható. Az anyag felhasználási és hígítási feltételét a Nébih táblázatában az anyag nevére kattintva találja meg.
A második kategória a természetes eredetű hatóanyagú készítmény. Ilyen hatóanyag a narancsolaj (narancsolaj növényvédő szer), a piretrin, a szegfűszegolaj, a repceolaj és a spinozad. Ezek az 1107/2009/EK rendelet szerint jóváhagyott hatóanyagok. Egy konkrét készítmény engedélyezettségét a Nébih engedélykeresője mutatja.
Következő lépés
A megfigyeléseket az integrált növényvédelem útmutatója alapján rendezze. Ökológiai termesztésben ellenőrizze a készítmény alkalmazhatóságát is.